A tündökléstől az eljelentéktelenedésig. Talán az 5-forintos érménk evolúcióján, lassú elfogyásán keresztül követhető leginkább nyomon a forint folyamatos, évtizedeken át tartó elértéktelenedése. Minden a tündöklő ezüst 5-forintos forgalmi érmével kezdődött 1946-ban, hogy aztán 2018-ra az 5-forintosunk menthetetlenül bukásra legyen ítélve.

Ezüst

A világtörténelem legnagyobb hiperinflációja után 1946-ban végleg megszűnt a pengőrendszer, hogy helyét a forint vegye át. A legnagyobb fémpénz címlet az 5-forintos lett, mely hatalmas méretével – 32 mm átmérő és 12 gramm –, 50 százalékos ezüsttartalmával és viszonylag magas, 10 milliós darabszámával ünnepelte egy új korszak kezdetét 1947-ben. Ennek az érmének 1946. augusztus 1-jén, a forint bevezetésének napján kis példányszámban (40.000) kibocsátották a vastagabb változatát is, mely 83,5 százalék ezüstöt tartalmazott, 20 grammot nyomott és még peremirata is volt („Munka a Nemzeti Jólét alapja”). Bár ez a vastagabb érme is elvileg forgalmi érmének számított, inkább a forgalmi emlékérmék közé sorolnám, mert alacsony darabszáma miatt minden bizonnyal nem vett részt a pénzforgalomban. Annak ellenére, hogy ma is viszonylag könnyen beszerezhető körülbelül 7-8 ezer forintért, a gyűjtők nagy becsben tartják. A vékony ezüst 5-forintos is keresett érme a gyűjtők között, már 1000 forintért is kapni jó tartásfokú darabot. Mindkét változaton egyaránt a „Magyar Köztársaság” országnév olvasható, és Kossuth Lajos van a hátlapján. Kossuth sokáig, egészen rendszerváltásig megmarad az érmén, az országnév viszont nem – az „Magyar Népköztársaság”-ra változott – és a későbbi 5-forintosok már anyagukban is a hanyatlás jeleit kezdték mutatni. Az ezüst 5-forintosok elvileg 1977-ig forgalomban maradtak, de addigra már nem lehetett őket felfedezni a mindennapi pénzforgalomban, hiszen a magyar emberek megtartották a jó ezüstpénzeket.

1967-ben aztán 20 millió darabban elkészült az új változat, a rézötvözetű (60% Cu, 21% Ni, 19% Zn) 5-forintos, mely nem csak anyagában, hanem méreteiben is alul maradt az előző érméhez képest. Az első „Magyar Népköztársaság”-i 5-forintos nem is húzta sokáig, öt évre rá kivonták a forgalomból.

Nikkel

1971-ben megkezdte pályafutását a színtiszta nikkel 5-forintos, mely anyagát tekintve előrelépés volt, hiszen a nikkel az egyik legdrágább és legtartósabb nem nemesfém, amiből érméket gyártanak. A méretcsökkenés azonban folytatódott, hiszen ezek a nikkelérmék már csak 24,3 mm átmérőjűek és 5,73 gramm súlyúak voltak. Szegény Kossuth sztoikusan tűrte a kicsinyítést. Rengeteg, körülbelül 60 millió darab készült belőle a 70-es években. A színtiszta nikkel 5-forintos érmék 1987-ig húzták, akkor vonták ki őket ugyanis végleg a forgalomból.

Rézötvözet

Helyüket a további pénzromlást jelző réznikkel 5-forintosok vették át 1983-tól. A paraméterek lehangolóak: 23,4 mm átmérő, 5 grammos súly és 75 százalékos réztartalom. Ezek már egészen kicsinek számító érmék, de sajnos a trend itt sem állt meg. 1989-ig verték őket, majd elérkezett a rendszerváltás, aztán pedig 1995-ben kivonták ezeket az érméket is.

1992-ben az új korszak visszahozta a „Magyar Köztársaság” feliratot az 5-forintos érmére is, de ez az egyetlen pozitívum, ami elmondható róla. A nikkeltartalma 25 százalékról 4 százalékra zsugorodott és helyét az olcsó cink váltotta fel. Kossuth Lajost a nagy kócsag nevű madarunk váltotta fel, mely az érmén nem sikerülhetett különösebben nagyra, hiszen 21,2 mm-es átmérőre nem lehet nagy kócsagot vésni. Nem meglepő a további súlycsökkenés sem: 4,2 grammra fogytak az utolsó 5-forintos érméink.

Az ország nevének megváltozásával 2012-től ezeket az érméket változatlan paraméterekkel, de immár „Magyarország” felirattal verték tovább, még idén 2018-ban is, annak ellenére, hogy az emberek már gyakorlatilag nem is használják őket, olyan keveset érnek. Mármint a névértékük ér keveset, ugyanis a bennünk lévő fém, még ez az olcsó ötvözet is, többet ér, mint 5 forint. Ez a fémek világpiaci árfolyamától függően folyamatosan változik, de ennek a videónak a feltöltésekor az 5-forintos érménk fémértéke 7 forint, tehát a gyártásának már nincs semmilyen gazdasági értelme.

Még körülbelül 5 évet adok az 5-forintos érmének, mielőtt végleg befejezi földi pályafutását: hasonló sorsra fog jutni, mint a 2008-ban kivont 1- és 2-forintos. Nincs visszaút a számára: a kezdeti ezüstös tündöklés és kb. 75 éves sorvadás után bekövetkezik a törvényszerű bukás. Törvényszerű, mert a világ országai, így Magyarország is, manapság tetszőleges mennyiségben, fedezet nélkül állítanak elő újabb és újabb címleteket, lenullázva a kis címleteket. Aki sajnálja őket, kezdje el gyűjteni, nosztalgiázásra jók lesznek.